Vegyi összetételüket tekintve azonos ásványok, csupán színt adó nyomelemeik szerint különböztetjük meg őket.
- smaragd — zöld
- akvamarin–kék
- aranyberill–mézsárga
- rózsaberill (morganit)
- zöld berill (heliodor)
- színtelen (goshenit)
Smaragd
Színe: zöld szinte minden árnyalata
A legenda szerint, a smaragd volt a négy drágakő közül az egyik, amelyet Isten adott Salamon királynak. A négy kő különleges hatalommal ruházta fel.
Számos különleges történet fonódott a smaragd köré az évszázadok alatt a világ különböző kultúráiban.
A legszebb smaragdokat Kolumbia szolgáltatja, számos lelőhely közül a legfontosabbak: Muzo, Chivor, Bosur, Gachala
Ezeket a bányákat a bennszülöttek is ismerték, de a spanyol hódítás után indult meg a kitermelés ezeken a területeken.
Európa régi smaragdlelőhelye a Salzburg melletti a Habach-völgyben van, amelyet állítólag már a rómaiak is ismertek.
Oroszországban az Ural vidékén egy paraszt fedezte fel véletlenül 1830-ban az első smaragdokat, aki a Tokovaja folyó Reft folyóba való betorkollásánál favágás közben, egy kidöntött fa gyökerei között néhány nagyobb kristályt és több apró smaragdtöredéket talált.
A drágakőnek megfelelő kövek egy karátnál ritkán nagyobbak. A minőség gyengébb, mint a kolumbiai köveké, de azért itt is találtak szép színű és átlátszó kristályokat.
Afrika több országában is vannak smaragd lelőhelyek (Tanzánia, Zambia), Egyiptomban már az ókorban is léteztek bányák. Ázsiában: India Thaiföld, Pakisztán területén is vannak lelőhelyek.
A smaragdok vizsgálatakor fontos szempont a zárványok azonosítása, amelyek erős összefüggést mutatnak a lelőhelyekkel. Bizonyos területeken előforduló zárványtípusok csak arra a konkrét bányára jellemzők, ezért a zárványok egyedi azonosítóként is funkcionálnak. Ez az információ a smaragdok ár képzésénél nagyon fontos, hiszen a gyémántoknál alkalmazott 4C szempontrendszer nem alkalmazható a színes drágakövek esetén.
De a beazonosított kitermési terület minden esetben fontos árazási tényező.
A smaragdokat szerte a világon előszeretettel használják az ötvösművészek, az ókortól kezdve számos smaragdokkal ékített ékszer készült és maradt fent az utókor számára.
Méltán az egyik leghíresebb drágakő.
Kezelések:
Olajozás:
Régi eljárás, apró repedések eltüntetése, szín intenzitásának növelése természetes színtelen olajokkal, viasszal.
Festés:
Olaj helyett színezőanyag bevitele a repedésekbe.
Szintetikus smaragdok
A smaragdszintézis akárcsak a korundoké, régóta foglalkoztatja a szakembereket. Smaragdot nem lehet a Verneuil- féle eljárással előállítani. 1960- as években sikerült a smaragd szintézis.
Akvamarin
Színe: zöldeskéktől a mélykékig
Az akvamarin elnevezés a tengervíz színére utal.
Egy legenda szerint a hableányok tengerfenéken őrzött ládáiból származik, ezért lett a tengerészek és a tengeren utazók szerencse köve. Már az ókorban is ismerték az akvamarint. Igazán értékes akvamarin mindig középkék telített, élénk színárnyalatú.
A tompább vagy zöldes színű kövek hőkezeléssel égkék színűre változnak. A kereskedelmi forgalomba lévő akvamarinok nagy része hőkezelt.
A XX. század elején az art- deco ékszerek geometrikus vonalvezetésű ékszereiben számos akvamarint foglaltak az ékszertervezők, ötvösmesterek.
Napjainkban is népszerű, a modern ékszeripar is előszeretettel használja.